AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1996. március 11-i

96/9/EC IRÁNYELVE az adatbázisok jogi védelméről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó alapokmányra és kifejezetten annak 57. cikk., (2), 66 és 100a pontjaira,

tekintettel a Bizottság javaslatára (1),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

az Alapokmány 189b cikkelyében lefektetett eljárással összhangban (3)

    (2)    minthogy az adatbázisokra vonatkozó, a tagállamok törvényhozásai által felkínált jogi védelemnek ezek az eltérései közvetlenül negatív hatást gyakorolnak az adatbázisok belföldi piacának működésére és különösen a természetes és jogi személyeknek arra a jogára, hogy szabadon szállítsanak on-line adatbázisokat áruként és szolgáltatásként mindenütt az egész Közösségben összehangolt jogi szabályozás alapján; és minthogy ezek az eltérések igencsak hangsúlyossá válhatnak, amikor a tagállamok új jogi szabályozást vezetnek be ezen az egyre inkább nemzetközi méretűvé váló területen;
    (3)    minthogy szükség van a fennálló, a belső piac működését eltorzító különbségek megszűntetésére és újabbak létrejöttének megakadályozására, miközben a belső piac működését vagy az információs piac fejlődését a Közösségen belül károsan nem befolyásoló eltéréseket nem kell megszűntetni, illetve ezek létrejöttés megakadályozni;
    (4)    minthogy az adatbázisok szerzői jogvédelme a tagállamokban különböző formákban létezik a törvényhozás vagy a precedensjog szerint, és minthogy, ha a törvényhozásbeli különbségek a védelem célját és feltétteleit tekintve a tagállamok között fennmaradnának, ezek az összehangolatlan szellemi tulajdonjogok korlátoznák az áruk és szolgáltatások szabad mozgását a Közösségen belül;
    (5)    minthogy a szerzői jog marad az adatbázist létrehozó szerzők kizárólagos jogának megfelelő megjelenési formája;
    (6)    minthogy mindazonáltal a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényi szabályozás vagy precedensjog összehangolt rendszere nem létezik, más módszerekre van szükség ezeken felül az adatbázisok tartalmának jogosulatlan kiemelésének és/vagy újrafelhasználásának megakadályozása céljából;
    (7)    minthogy az adatbázisok készítése jelentős emberi, műszaki és pénzügyi forrást igényel, miközben az adatbázisok önálló megtervezési költségének töredékéért le lehet ezeket másolni vagy hozzájuk lehet férni;
    (8)    minthogy az adatbázisok tartalmának jogosulatlan kiemelése és/vagy újrafelhasználása olyan cselekménynek minősül, amelynek komoly gazdasági és műszaki következménye van;
    (9)    minthogy az adatbázisok a Közösségen belüli információs piac fejlődésének létfontosságú eszközei; minthogy ezt az eszközt sok más területen is fel fogják használni;
    (10)    minthogy a Közösségen belül és világszerte a kereskedelmi és az ipari ágazatban évente létrehozott és feldolgozott információ-mennyiség exponenciális növekedése minden tagállamban a fejlett információ-feldolgozó rendszerek területén beruházást igényel;
    (11)    minthogy jelenleg igen kiegyensúlyozatlan az adatbázis-szektorban a beruházási szint mind a tagállamok között, mind azok és a Közösség, valamint a világ legnagyobb adatbázis-előállító harmadik országai között;
    (12)    minthogy ilyen korszerű információ-tároló és feldolgozó rendszerekbe való beruházás nem megy végbe a Közösségen belük, hacsak nem vezetünk be egy stabil és egységes jogi védelemrendszert az adatbázisok készítőinek jogi védelmére;
    (13)    minthogy ez az irányelv olyan munkák, adatok vagy más anyagok gyűjteményét (melyet időnként összeállításnak neveznek) védi, amelyeket rendszereztek, tárolnak, és amelyek többek között elektronikus, elektromágneses, elektrooptikai vagy ehhez hasonló eljárásokkal hozzáférhetőek;
    (14)    minthogy az ezen irányelvnek megfelelő védelmet a nem elektronikus adatbázisokra is ki kell terjeszteni;
    (15)    minthogy úgy szokták meghatározni annak ismérvét, hogy egy adatbázist szerzői joggal kell-e védeni, hogy az adatbázis tartalmának kiválogatása vagy rendszerezése a szerző saját szellemi terméke-e; minthogy az ilyen védelemnek az adatbázis szerkezetére kell kiterjednie;
    (16)    minthogy nem szabad más ismérvet, mint a szerző szellemi alkotásának eredetiségét az adatbázis szerzői jogvédelemre való alkalmasságának meghatározásánál alkalmazni, és semmi esetre sem szabad esztétikai vagy minőségi kritériumokat erre felhasználni;
    (17)    minthogy az "adatbázis" fogalmán az irodalmi, művészi, zenei vagy más művek gyűjteménye vagy más anyagok, így szövegek, hangfelvételek, képek, számok, tények és adatok gyűjteménye értendő; minthogy önálló művek, adatok vagy más anyagok gyűjteményét kell magába foglalnia, amelyek módszeresen rendszerezve vannak és egyénileg elérhetők; minthogy ez azt jelenti, hogy egy lemezfelvétel vagy egy audiovizuális, kinematográfiai, irodalmi vagy zenei mű mint olyan, nem tartozik ennek az irányelvnek a tárgykörébe;
    (18)    minthogy ez az irányelv nem tartalmaz kötelezettséget a szerzők szabadságát illetően, azaz ők jogosultak eldönteni, hogy egyáltalán vagy milyen módon engedik meg a műveiknek egy adatbázisba való felvételét, különös tekintettel arra, hogy az erre adott felhatalmazás kizárólagos vagy nem; minthogy az adatbázisok "sui generis" jog általi védelme nem érinti az azok tartalmára vonatkozó már létező jogokat, és minthogy különösen, ha egy szerző vagy egy ezzel kapcsolatos jog birtokosa megengedi egyes műveinek vagy témájának egy nem kizárólagos szerződés következtében egy adatbázisba való bevételét, egy harmadik fél felhasználhatja ezeket a műveket vagy témákat anélkül, hogy az adatbázis készítőjének "sui generis" joga ebben megakadályoznák, azzal a feltétellel, hogy ezeket a műveket vagy témákat sem ki nem veszi az adatbázisból, sem fel nem használja újra annak alapján;
    (19)    minthogy rendszerint egy CD-n összegyűjtött számos zenei előadás felvétele nem tartozik ennek az irányelvek a tárgykörébe, egyrészt mert mint gyűjtemény nem felel meg a szerzői jogi védelem előfeltételeinek, másrészt mert nem képvisel elég jelentős befektetést, amelyre a "sui generis" jog alkalmazható lenne;
    (20)    minthogy a jelen irányelvnek megfelelő védelem vonatkozhat egyes adatbázisok, mint például szinonímaszótárak és indexáló rendszerek adatbázisainak működtetéséhez vagy megkérdezéséhez szükséges anyagokra is;
    (21)    minthogy a jelen irányelvben nyújtott védelem olyan adatbázisokra vonatkozik, amelyekben a művek, adatok vagy más anyagok módszeresen rendszerezve vannak; minthogy nem szükséges ezeknek az anyagoknak egy fizikailag szervezett formában való tárolása;
    (22)    minthogy a jelen irányelvben az elektronikus adatbázis fogalmába az olyan eszközök is beletartoznak, mint a CD-ROM és a CD-i;
    (23)    minthogy az "adatbázis" fogalma nem terjesztendő ki az adatbázisok készítésére vagy működtetésére használt számítógépes programokra, amelyeket a Tanácsnak a számítógépes programok jogi védelméről szóló 1991. május 14-i 91/250/EEC irányelve véd (1);
    (24)    minthogy a szerzői jog és a kapcsolatos jogok területén az adatbázisok bérletét és kölcsönzését kizárólag a Tanácsnak a bérlői és bérbeadói jogokról és a szellemi vagyonra vonatkozó szerzői jogokkal kapcsolatos bizonyos jogokról szóló 1992. november 19-i 92/100/EEC irányelve szabályozza (2);
    (25)    minthogy a szerzői jog fogalmát már az 1993. október 29-i 93/98/EEC, a szerzői jog és egyes azzal kapcsolatos jogok védelmének fogalmát összehangoló tanácsi határozat szabályozza (3);
    (26)    minthogy a szerőzi jog által védett művek és az azzal kapcsolatos jogok által védett témák, amelyeket belefoglalnak egy adatbázisba, mindamellett védve maradnak a rájuk vonatkozó kizárólagos jogok által, és nem lehet ezeket az adatbázisba bevenni vagy onnan kivenni a jog birtokosának vagy jogutódjának engedélye nélkül;
    (27)    minthogy az ily módon adatbázisba felvett művekre vonatkozó szerzői jogot és a témákra vonatkozó kapcsolatos jogokat semmiképpen nem érinti egy külön jog az ezeknek a műveknek és témáknak az adatbázisban való válogatására vagy rendezésére vonatkozóan;
    (28)    minthogy annak a természetes személynek az erkölcsi jogai, aki megalkotta az adatbázist, a szerzőhöz tartoznak és azokat a tagállamok törvényhozása és az Irodalmi és Művészi Művek Védelméről Szóló Berni Egyezmény előírásainak megfelelően kell gyakorolnia; minthogy az ilyen erkölcsi jogok a jelen irányelv hatályán kívül esnek;
    (29)    minthogy az alkalmazottak által készített adatbázisokra vonatkoztatható rendelkezések a tagállamok belátására vannak bízva; minthogy ezért ebben az irányelvben semmi sem gátolja a tagállamokat abban, hogy törvényhozásukban meghatározzák, hogy ahol alkalmazott készíti az adatbázist kötelességének végrehajtása során vagy munkaadójának utasításait követve, ott a munkaadó lesz minden így készült adatbázis összes gazdasági jogának érvényesítésére felhatalmazva, hacsak ezt szerződésben másképp nem szabályozzák;
    (30)    minthogy a szerző kizárólagos jogának tartalmaznia kell azt a jogot, hogy meghatározhassa milyen módon és ki hasznosíthatja a művét, és különösképpen, hogy ellenőrizhesse művének jogosulatlan személyek részére történő terjesztését;
    (31)    minthogy az adatbázisok szerzői jogvédelme az adatbázisok másolatok terjesztésén kívüli eszközökkel való hozzáférhetővé tételére is kiterjed;
    (32)    minthogy a tagállamoktól elvárjuk annak biztosítását, hogy nemzeti jogszabályaik legalább anyagilag egyenértékűek legyenek ilyen, az irányelv rendelkezései szerinti korlátozások által érintett cselekményekben;
    (33)    minthogy a terjesztési jog kimerítésének kérdése nem merül fel on-line adatbázisok esetében, amelyek a szolgáltatások biztosításának körébe tartoznak; minthogy ez egy ilyen szolgáltatás felhasználója által készített adatbázis materiális másolatára is vonatkozik a jog birtokosának egyetértésével; minthogy a CD-ROM-tól vagy CD-i-től eltérően, amelyek esetében a szellemi vagyon egy anyagi eszközben testesül meg, vagyis egy árucikkben, minden on-line szolgáltatás valójában egy cselekvés, amely feljogosítás tárgya kell legyen, amikor azt a szerzői jog úgy rendeli;
    (34)    minthogy mindazonáltal, ha egyszer a jog birtokosa úgy dönt, hogy megszerezhetővé teszi az adatbázis egy példányát egy felhasználó számára, akár on-line szolgáltatás, akár más terjesztési módon, ennek a törvényes felhasználónak képesnek kell lennie arra, hogy hozzáférhessen és használni tudja az adatbázist azokra a célokra és azon a módon, amelyekre a jog birtokosával kötött megállapodása vonatkozik , még akkor is, ha ez a hozzáférés és használat az egyébként korlátozás alá eső cselekvéseket tesz szükségessé;
    (35)    minthogy egy listát kell készíteni a korlátozott tevékenységek alóli kivételekről, figyelembe véve azt a tényt, hogy a jelen irányelv hatálya alá tartozó szerzői jog csak egy adatbázis tartalmának válogatására és rendszerezésére vonatkozik; minthogy meg kell adni a tagállamoknak azt a választási lehetőséget, hogy rendelkezzenek ilyen kivételekkel bizonyos esetekben; minthogy azonban ezt a választási lehetőséget a Berni Egyezménnyel összhangban kell igénybe venni és olyan mértékben, amennyire a kivételek az adatbázis szerkezetére vonatkoznak; minthogy különbséget kell tenni a magáncélú és a magáncélú, de sokszorosítási célú kivételek között, amelyek egyes tagállamoknak az üres eszközök vagy felvevő készülékek közterheire vonatkozó nemzeti törvényhozási rendelkezéseit érintik;
    (36)    minthogy a "tudományos kutatás" kifejezés ennek az irányelvnek az értelmezésében mind a természettudományi, mind a humán tudományokat takarja;
    (37)    minthogy a Berni Egyezmény 10 (1) cikkelyét nem érinti ez az irányelv;
    (38)    minthogy a digitális felvételi technika fokozódó használata az adatbázisok készítőit annak a kockázatnak teszi ki, hogy az adatbázisuk tartalmát felhatalmazásuk nélkül elektronikus úton lemásolhatják vagy átrendezhetik egy azonos tartalmú adatbázis létrehozása céljából, amely azonban nem sérti az adatbázis rendezésének semmilyen szerzői jogát;
    (39)    minthogy egy adatbázis tartalmának eredeti válogatására vagy rendezésére vonatkozó szerzői jog védelme céljából ezen kívül ez az irányelv arra törekszik, hogy megvédje az adatbázisok készítőinek helyzetét az adatbázisok tartalmának megszerzésére és összegyűjtésére fordított pénzügyi és szakmai befektetések eredményeinek jogellenes felhasználásával szemben azáltal, hogy védi az adatbázis egészét vagy jelentősebb részeit a felhasználó vagy versenytárs egyes cselekményeivel szemben;
    (40)    minthogy ennek a "sui generis" jognak a feladata bármilyen adatbázis tartalmának megszerzésére, ellenőrzésére vagy bemutatására fordított befektetés védelmének biztosítása a jog korlátozott időtartamára; minthogy az ilyenfajta beruházás pénzügyi források és/vagy idő felhasználásából, fáradságból és energiából tevődhet össze;
    (41)    minthogy a "sui generis" jog célja az adatbázis készítőjének azt a választási lehetőséget biztosítani, hogy megakadályozhassa az adott adatbázis teljes egészének vagy jelentős részének a jogosulatlan kiemelését és/vagy újrafelhasználását; minthogy egy adatbázis készítője az a személy, aki kezdeményez és vállalja a befektetési kockázatot; minthogy ez kizárja az alvállalkozókat különösen a készítő fogalmából;
    (42)    minthogy a jogosulatlan kiemelés és/vagy újrafelhasználás megakadályozásához való különleges jog a felhasználó olyan cselekményeire vonatkozik, amelyek túllépnek törvényes jogain és ezzel a beruházásnak kárt okoznak; minthogy ez a tartalom egészének vagy jelentős részének kiemelését és/vagy újrafelhasználását tiltó jog nemcsak egy parazita konkurens termék gyártására vonatkozik, hanem bármely használóra, aki tetteivel jelentős minőségi vagy mennyiségi hátrányt okoz a beruházásnak;
    (43)    minthogy on-line átvitel esetén az újrafelhasználás tilalmának jogát nem meríti ki az átvitel címzettje által a jog birtokosának hozzájárulásával készített adatbázis, az adatbázis vagy annak egy részének egy fizikai példánya;
    (44)    minthogy, amikor egy adatbázis tartalmának képernyőn való megjelenítése szükségessé teszi az adatbázis teljes tartalmának vagy annak egy jelentős részének az állandó vagy ideiglenes átvitelét egy másik eszközre, ehhez a jog birtokosának felhatalmazása szükséges;
    (45)    minthogy a jogosulatlan kiemelés és/vagy újrafelhasználás megakadályozásához való jog semmiképpen sem egyenlő a szerzői jogi védelemnek puszta tényekre vagy adatokra való kiterjesztésével;
    (46)    minthogy a műveknek, adatoknak vagy anyagoknak egy adatbázisból való jogosulatlan kiemelésének és/vagy újrafelhasználásának megakadályozásához való jog létezése nem hozhat létre egy új dolgot a művekhez, adatokhoz vagy anyagokhoz magukhoz;
    (47)    minthogy az információs termékek és szolgáltatások szállítói közötti verseny érdekében nem szabad megkövetelni a "sui generis" jog védelmét olyan módon, hogy az uralkodó helyzettel való visszaéléseket segítsük, különösen olyan új termékek és szolgáltatások létrehozását és terjesztését tekintve, amelyeknek szellemi, dokumentációs, műszaki, gazdasági vagy kereskedelmi hozzáadott értékük van; minthogy ezért a jelen irányelvnek a rendelkezései nem kötelezőek a közösségi, illetve nemzeti versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatban;
    (48)    minthogy a jelen irányelv célja, azaz az adatbázisok számára egy megfelelő és egységes védelmi szint elérése, mely által biztosítható az adatbázis készítője számára a díjazás, eltér az Európai Parlament 95/46/EC és a Tanács 1995. október 24-i irányelvének céljától, mely irányelv az egyéneknek a személyes adatok feldolgozására és az ilyen adatok szabad mozgására vonatkozó védelméről szól (1), melynek feladata, hogy szavatolja a személyes adatok szabad forgalmát az alapvető emberi jogok védelme céljából megalkotott, összehangolt szabályok alapján, nevezetesen a magánélethez való jog alapján, amelyet az Európai Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről 8. cikkelye ismer el; minthogy a jelen irányelv rendelkezései nem érintik az adatvédelemmel kapcsolatos törvényhozást;
    (49)    minthogy egy adatbázis egészének vagy annak egy jelentős részének a kiemelését és/vagy újrafelhasználását megakadályozó jog ellenére le kell szögezni, hogy egy adatbázis készítője vagy a jog birtokosa nem akadályozhatja meg az adatbázis jogszerű használóját abban, hogy kiemeljen és újra felhasználjon ebből jelentéktelen részeket; minthogy azonban ez a használó nem károsíthatja túlzottan sem a "sui generis" jog, sem a szerzői, sem semmilyen kapcsolódó jog birtokosának jogos érdekeit az érintett adatbázis tartalmát képező művek vagy témák tekintetében;
    (50)    minthogy a tagállamoknak meg kell adni a választási lehetőséget, hogy kivételeket biztosítsanak az egy adatbázis egy jelentős részének a kiemelését és/vagy újrafelhasználását megakadályozó jog hatálya alól magáncélú kiemelés esetében, az oktatásban vagy tudományos kutatásban szemléltetési cél esetén, vagy amikor a kiemelés és/vagy újrafelhasználás a közbiztonság érdekében vagy kormányzati, ill. jogi eljárás céljából történik; minthogy az ilyen műveleteknek nem szabad károsan befolyásolniuk a készítő kizárólagos jogait abban, hogy kiaknázza az adatbázist, valamint ennek célja nem lehet kereskedelmi;
    (51)    minthogy a tagállamok, amikor élnek a választási lehetőséggel, hogy megengedjék az adatbázis törvényes használójának, hogy kiemelje a tartalom egy jelentős részét oktatást vagy tudományos kutatást szemléltető célra, akkor korlátozhatják ezt az engedélyt a tanítási vagy tudományos kutatási intézmények bizonyos kategóriáira;
    (52)    minthogy azon tagállamok számára, amelyeknek különleges szabályaik vannak, amelyek az ebben az irányelvben rögzített "sui generis" joghoz hasonlítható jogot biztosítanak, meg kell engedni az ezekben hagyományosan meghatározott kivételeknek a megtartását, amennyire azok az új jogot érintik;
    (53)    minthogy egy adatbázis elkészülési időpontjának bizonyítása az adatbázis készítőjét terheli;
    (54)    minthogy annak bizonyítása, hogy fennállnak a feltételek, amelyekből arra következtethetünk, hogy az adatbázis tartalmának jelentős mértékű módosítása jelentős új befektetésnek tekinthető, az adatbázis készítőjét terheli az ilyen jellegű befektetésből következően;
    (55)    minthogy egy új védelmi időtartamot maga után vonó jelentős új beruházás az adatbázis tartalmának jelentős felülvizsgálatát tartalmazhatja;
    (56)    minthogy az egy adatbázisból való jogosulatlan kiemelés és/vagy újrafelhasználás megakadályozását célzó jog csak akkor alkalmazható olyan adatbázisokra, amelyek készítői harmadik országok állampolgárai vagy állandó lakói vagy olyan jogi személyek, amelyek nincsenek képviselve egy bizonyos tagállamban, az Alapokmány értelmében, ha ezek a harmadik országok a tagállam állampolgárai vagy a Közösség területén állandó lakhellyel rendelkező személyek által készített adatbázisokra hasonló védelmet nyújtanak;
    (57)    minthogy a tagállamok törvényhozása keretén belül a szerzői vagy egyéb jogok megsértése miatt biztosított jogorvoslatokon kívül a tagállamoknak megfelelő eszközöket kell biztosítaniuk az adatbázisok tartalmának jogosulatlan kiemelése és/vagy újrafelhasználása ellen;
    (58)    minthogy a jelen irányelvben a szerzői jog által az adatbázis szerkezetére vonatkozóan és a "sui generis" jog értelmében a tartalom jogosulatlan kiemelése és/vagy újrafelhasználása ellen biztosított védelmen kívül továbbra is léteznek más, a tagállamokban az adatbázisoknak mint áruknak a szállítására és az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó jogi rendelkezések;
    (59)    minthogy ez az irányelv nem érinti az audiovizuális művekből készített adatbázisokra vonatkozóan, egy tagállam törvényhozása által az audiovizuális programok sugárzására elfogadott szabályok alkalmazását;
    (60)    minthogy egyes tagállamok jelenleg is szerzői joggal védenek olyan adatbázisokat, amelyek nem felelnek meg a szerzői jogi védelem jelen irányelvben meghatározott alkalmazhatósági feltételeinek; minthogy még hogyha az érintett adatbázisok alkalmasak is lennének a jelen irányelvben lefektetett védelemre a tartalmuk jogosulatlan kiemelése és/vagy annak újrafelhasználásának megakadályozása céljából, az ezen jog keretében kapott védelem időtartama jelentősen rövidebb, mint amelyet a jelenleg érvényben levő nemzeti rendelkezések értelmében élveznek; minthogy annak meghatározási követelményei, hogy egy adatbázist védeni kell-e szerzői joggal, nem csökkentheti a jog birtokosai által jelenleg élvezett védelem időtartamát; minthogy derogációt kell lefektetni e célból; minthogy az ilyen derogáció hatását korlátozni kell az érintett tagállamok területére,

AZ ALÁBBI IRÁNYELVET FOGADTA EL:

 I. FEJEZET

CÉL

1. cikkely

Cél
    1.    Ez az irányelv az adatbázisok jogi védelmének bármely módjára vonatkozik.
    2.    A jelen irányelv értelmezésében az "adatbázis" önálló művek, adatok vagy egyéb anyagok rendszerezett vagy módszeresen rendezett módon tárolt és elektronikus vagy más eszközökkel egyénileg hozzáférhető gyűjteménye.
    3.    A jelen irányelv értelmében nyújtott védelem nem vonatkozik az elektronikus eszközökkel hozzáférhető, adatbázisok készítésére vagy működtetésére használt számítógépes programokra.

2. cikkely

A cél behatárolása

Ez az irányelv nem érinti az alábbiakra vonatkozó Közösségi rendelkezéseket:

    (a)    a számítógépes programok jogi védelme;
    (b)    bérleti jog, bérbeadási jog és bizonyos, a szellemi vagyon területére vonatkozó szerzői jogok;
    (c)    a szerzői jogi védelem és bizonyos kapcsolatos jogok időtartama.

II. FEJEZET

SZERZŐI JOG

3. cikkely

A védelem tárgya
    1.    A jelen irányelvvel összhangban azok az adatbázisok, amelyek tartalmuk válogatása vagy rendezése miatt szerzőjük szellemi alkotásának minősülnek, mint ilyenek szerzői jogi védelemben részesülnek. Semmilyen más követelmény nem határozza meg az erre a védelemre való jogosultságukat.
    2.    Az adatbázisok jelen irányelvben biztosított szerzői jogi védelme nem terjed ki a tartalmukra és nem érinti a magukra a tartalmukra vonatkozóan fennálló egyéb jogokat.

4. cikkely

Az adatbázis szerzősége
    1.    Az adatbázis szerzője az a természetes személy vagy természetes személyek azon csoportja, aki vagy amely létrehozta az adatbázist, vagy olyan esetben, ha a tagállam törvényhozása megengedi, az ezen jogrendszer alapján annak minősített jogi személy.
    2.    Ha egy tagállam törvényhozása a kollektív műveket elismeri, akkor a gazdasági jogokkal a szerzői jogot birtokló személy rendelkezik.
    3.    A természetes személyek csoportja által létrehozott adatbázisra vonatkozó kizárólagos jogokat közösen gyakorolják.

5. cikkely

Korlátozott tevékenységek

Az adatbázis szerzői joggal védhető megjelenési formájára vonatkozóan az adatbázis szerzőjének kizárólagos joga van az alábbiakat végrehajtani, ill. e tevékenységekre meghatalmazást adni:

    (a)    az egésznek vagy egy részének ideiglenes vagy állandó formában való sokszorosítása bármilyen eszközzel és bármilyen módon;
    (b)    fordítás, adaptáció, rendszerezés vagy bármely más változtatás;
    (c)    az adatbázis vagy annak másolatainak a nyilvánosság körében való bármilyen formájú terjesztése. A jogbirtokos által vagy a beleegyezésével az adatbázis egy példányának a Közösségben való első eladása kimeríti az arra a példányra a Közösségen belüli viszonteladásra vonatkozó ellenőrzési jogát;
    (d)    a nyilvánosság számára adott bármilyen közlés, bemutatás vagy megjelenítés;
    (e)    a (b) pontban említett tevékenységek eredményeinek a nyilvánosság számára történő bármilyen sokszorosítása, terjesztése, közlése, bemutatása vagy megjelenítése.

6. cikkely

A korlátozott tevékenységek alóli kivételek
    1.    Az adatbázis vagy annak egy példányának törvényes használója által az (5) cikkelyben felsorolt tevékenységek bármelyikének végrehajtásához, amely az adatbázisok tartalmához való hozzáféréshez szükséges, valamint a tartalomnak a törvényes használó általi normál használatához nem szükséges az adatbázis szerzőjének engedélye. Ha a törvényes használó az adatbázis csak egy részének használatára jogosult, ez a rendelkezés csak arra a részre vonatkozik.
    2.    A tagállamok választhatnak, hogy az alábbi esetekben korlátozzák-e az 5. cikkelyben lefektetett jogokat:
    (a)    egy nem elektronikus adatbázis magáncélra történő sokszorosítása;
    (b)    amikor csak tanítás vagy tudományos kutatás céljából szemléltetéshez használják, amennyiben a forrást megjelölik, és a nem-kereskedelmi cél által igazolt mértékben;
    (c)    ha a közbiztonsági célra vagy közigazgatási, ill. bírósági eljárás céljára használják;
    (d)    ha a nemzeti jogrendszer által a szerzői jog alól hagyományosan más kivételek is engedélyezve vannak, anélkül, hogy ezek érintenék az (a), (b) és (c) pontokat.
    3.    Az Irodalmi és Művészi Művek Védelméről Szóló Berni Egyezménnyel összhangban ez a bekezdés nem értelmezhető oly módon, hogy annak alkalmazása túlzottan befolyásolja a jogbirtokos törvényes érdekeit vagy az adatbázis normál kihasználásába ütközik.

 III. FEJEZET

A "SUI GENERIS" JOG

7. cikkely

A védelem tárgya
    1.    A tagállamok egy olyan jogot biztosítanak az adatbázis készítőjének, amely megmutatja, hogy jelentős minőségi és/vagy mennyiségi befektetés történt vagy a tartalom megszerzése, hitelesítése vagy megjelenítése terén, annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az illető adatbázis egészének vagy egy - minőségileg és/vagy mennyiségileg megbecsülve - jelentős részének a kiemelése és/vagy újrafelhasználása.
    2.    Jelen bekezdésben:
    (a)    a "kiemelés" az adatbázis tartalmának teljes vagy jelentős részbeni állandó vagy ideiglenes átvitelét jelenti egy másik eszközre bármely eszközzel vagy bármely formában;
    (b)    az "újrafelhasználás" az adatbázis egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára való hozzáférhetőségének a lehetővé tételét jelenti bármilyen formában, másolatok terjesztése, bérbeadás, on-line vagy más átvitel formájában. Egy adatbázis példánynak az első eladása a Közösségen belül a jogbirtokos által vagy belegyezésével kimeríti az arra a példányra a Közösségen belüli viszonteladás ellenőrzésére vonatkozó jogot;
    A nyilvános kölcsönzés nem kiemelés vagy újrafelhasználás.
    3.    Az 1. bekezdésben hivatkozott jog szerződésben rögzített engedéllyel átruházható, átengedhető vagy átadható.
    4.    Az 1. bekezdésben biztosított jog az illető adatbázisra vonatkozó szerzői jog vagy egyéb más jog általi védelemtől függetlenül érvényes. Azonfelül érvényes attól függetlenül, hogy az illető adatbázis tartalma jogosult-e szerzői vagy más jog általi védelemre. Az adatbázisoknak az 1. bekezdésben biztosított jog általi védelme nem érinti a tartalmukra vonatkozó létező jogokat.
    5.    Az adatbázis tartalma jelentéktelen részének ismételt és rendszeres kiemelését és/vagy újrafelhasználását megvalósító tevékenységek, amelyek az illető adatbázis rendes használatával nem összeegyeztethetőek vagy amelyek túlzottan sértik az adatbázis készítőjének törvényes érdekeit, nem megengedhetőek.

8. cikkely

A törvényes használók jogai és kötelességei
    1.    Egy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatbázis készítője semmilyen módon nem gátolhatja meg egy adatbázis törvényes használóját abban, hogy annak tartalmának minőségileg vagy mennyiségileg becsült jelentéktelen részeit kiemelje és/vagy újra felhasználja bármely célra. Ha a törvényes használó csak az adatbázis egy részének kiemelésére és/vagy újrafelhasználására jogosult, ez a bekezdés is csak arra a részre vonatkozik.
    2.    Egy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatbázis törvényes használója nem végezhet semmiféle olyan tevékenységet, amely nem egyezik az adatbázis rendes használatával vagy túlzottan sérti az adatbázis készítőjének törvényes érdekeit.
    3.    Egy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatbázis törvényes használója semmiképpen nem okozhat kárt a szerzői jog vagy kapcsolatos jog birtokosának az illető adatbázis tartalmát képező művekkel vagy témával kapcsolatban.

9. cikkely

A "sui generis" jog alóli kivételek

A tagállamok meghatározhatják, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatbázis törvényes használói - készítőjének felhatalmazása nélkül - bármilyen módon kiemelhetik vagy újra felhasználhatják annak tartalmának jelentős részét:

    (a)    egy nem elektronikus adatbázis tartalmának magáncélra való kiemelése esetén;
    (b)    az oktatásban vagy tudományos kutatásban szemléltetési cél esetén, amennyiben a forrást megjelölik, és a nem-kereskedelmi cél által igazolt mértékben;
    (c)    a közbiztonság érdekében vagy kormányzati, ill. jogi eljárás céljából történő kiemelés és/vagy újrafelhasználás esetén.

10. cikkely

A védelem időtartama
    1.    A 7. cikkelyben biztosított jog az adatbázis elkészültének napjától hatályos. Az elkészülés napját követő év január elsejétől számított tizenöt év múlva jár le az érvényessége.
    2.    Az 1. bekezdésben biztosított érvényességi időtartam lejárta előtt a nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé tett adatbázis esetén az ezen jog általi védelem hatálya azt a napot követő év január elsejétől számított tizenöt év múlva szűnik meg, amikor az adatbázist először nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették.
    3.    Bármilyen minőségileg vagy mennyiségileg jelentősnek becsült változtatás végrehajtása az adatbázis tartalmában, beleértve az utólagos kiegészítések felgyülemléséből adódó minden jelentős változtatást, törlést vagy módosítást, amelynek következtében az adatbázis egy minőségileg vagy mennyiségileg jelentősnek becsült új beruházásnak minősül, feljogosítja az adatbázist ennek a beruházásnak a következtében saját védelmi időtartamra.

11. cikkely

A "sui generis" jog nyújtotta védelem kedvezményezettjei
    1.    A 7. cikkelyben biztosított jog azokra az adatbázisokra érvényes, amelyek készítői vagy jogbirtokosai az egyik tagállam állampolgárai vagy akiknek a Közösség területén van az állandó lakhelyük.
    2.    Az 1. bekezdés érvényes azokra a társaságokra vagy cégekre is, amelyek az egyik tagállam törvényével összhangban hoztak létre, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatósága vagy elsődleges kereskedelmi központja a Közösségen belül található; azonban, ha egy ilyen társaságnak vagy cégnek csak a bejegyzett irodája van a Közösség területén, a műveleteinek hitelesen egy tagállam gazdaságával folyó összeköttetésben kell lennie.
    3.    A 7. cikkelyben biztosított jognak harmadik országokban készített és az 1. és 2. bekezdésben szereplő rendelkezéseken kívül eső adatbázisokra való kiterjesztésére vonatkozó egyezményeket a Tanács a Bizottság által adott javaslat alapján köt. Az adatbázisokra ezen eljárás révén kiterjesztett védelem időtartama nem haladhatja meg a 10. cikkelyből következő időtartamot.

 IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

12. cikkely

Jogorvoslat

A tagállamok megfelelő jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak a jelen irányelvben biztosított jogok megsértése esetére.

13. cikkely

Az egyéb jogi rendelkezések folytatólagos alkalmazása

A jelen irányelv nem érinti: különösen a szerzői jog rendelkezéseit, a szerőzi joggal vagy bármilyen más joggal kapcsolatos rendelkezéseket vagy az adatbázisban benne foglalt adatokra, művekre vagy más anyagokra vonatkozóan fennálló kötelezettségeket, szabadalmakat, kereskedelmi védjegyeket, tervezői jogokat, a nemzeti kincsekre vonatkozó védelmet, a korlátozott gyakorlatra és tisztességtelen versenyre, kereskedelmi titkokra, biztonságra, bizalmas információkra, adatvédelemre és a magánélet védelmére, a közokiratokhoz való hozzáférésre vonatkozó törvényeket és a szerződésről szóló törvényt.

14. cikkely

Időn túl történő alkalmazás
    1.    A jelen irányelvből következő szerzői jogra vonatkozó védelem alkalmazható lesz a 16. cikkely (1) bekezdésében hivatkozott időpont előtt létrehozott olyan adatbázisok tekintetében is, amelyek ebben az időpontban teljesítik a jelen irányelvben az adatbázisok szerzői jogi védelméről lefektetett követelményeket.
    2.    Az 1. bekezdés dacára, ha a jelen irányelv megjelenésének időpontjában egy tagállamban szerzői jogi intézkedésekkel védett adatbázis nem felel meg a 3. cikkely (1) bekezdésben lefektetett szerzői jogi védelemre feljogosító előfeltételeknek, ennek az irányelvnek a következtében nem rövidül meg az illető tagállamban a meglévő szabályok szerint nyújtott védelem hátralevő időtartama.
    3.    A jelen irányelv rendelkezéseiből következő, a 7. cikkelyben biztosított jogra vonatkozó védelem olyan adatbázisokra is alkalmazható, amelyek a 16. cikkely (1) bekezdésében hivatkozott napot megelőzően nem több mint tizenöt évvel előbb készültek el, és amelyek abban az időpontban megfelelnek a 7. cikkelyben lefektetett követelményeknek.
    4.    Az 1. és 3. bekezdésben biztosított védelem nem érint semmilyen, az illető bekezdésekben hivatkozott időpont előtt befejezett tevékenységet és szerzett jogot.
    5.    Egy a 16. cikkely (1) bekezdésben hivatkozott időpont előtt tizenöt évnél nem régebben készített adatbázis esetében a 7. cikkelyben biztosított jogi védelem időtartama az ezt az időpontot követő január 1-étől számított tizenöt év múlva jár le.

15. cikkely

Egyes rendelkezések kötelező természete

Bármilyen a 6. cikkely (1) bekezdéssel és a 8. cikkellyel ellentétes szerződéses rendelkezés semmis és érvénytelen.

16. cikkely

Záró rendelkezések
    1.    A tagállamok a jelen irányelvvel összhangot megteremtő törvényeket, szabályozásokat és kormányzati intézkedéseket 1998. január 1. előtt meghozzák.
    A tagállamok ezeknek a rendelkezéseknek az elfogadásakor hivatkoznak erre az irányelvre vagy azok hivatalos kihirdetése alkalmával ilyen értelmű hivatkozást mellékelnek. A hivatkozás módjait a tagállamok állapítják meg.
    2.    A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azoknak a hazai jogi rendelkezéseknek a szövegéről, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területre vonatkozóan elfogadtak.
    3.    Legkésőbb az 1. bekezdésben hivatkozott időpontot követő harmadik év végén és ettől kezdve minden harmadik évben a Bizottság egy beszámolót nyújt be a jelen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális bizottságnak, amely többek között a tagállamok által adott részletes tájékoztatás alapján megvizsgálja különösen a "sui generis" jog, beleértve a 8. és 9. cikkely alkalmazását, és különösen azt ellenőrzi, hogy a jelen jog alkalmazása nem vezetett-e uralkodó helyzettel való visszaéléshez vagy másképp nem ellentétes-e a szabad versennyel, amely megfelelő intézkedések meghozatalát tenné szükségessé, beleértve a nem önkéntes engedélyezési eljárások bevezetését. Ahol szükséges, javaslatokat nyújt be a jelen irányelvnek az adatbázisok területén megvalósuló fejlődéshez való igazítása céljából.

17. cikkely

Ez az irányelv a tagállamoknak szól.

Készült 1996. március 11-én Strasbourgban.

Az Európai Parlament nevében K. HAENSCH, elnök, a Tanács nevében L. DINI elnök